A Keleti-Mecsekről

A Mecseket tájképi és földtani okokból két részre szokás osztani, a Dél-dunántúli Kéktúra e szakasza a Keleti-Mecseken vág át. A hegység keleti része jóval kiterjedtebb nyugati felénél, egyben magasabb és zegzugosabb is. Sasbércei közül a Zengő emelkedik a legmagasabbra (682 m), a sok helyen meredek lejtőjű gerincek között pedig mély, árnyas völgyek húzódnak. Bár nagyobb foltokban még tengeralatti bazaltos kőzetek is vannak a felszínen, a hegységrész meghatározó kőzete a pados kifejlődésű mészkő, melynek kibillent pásztáin a víz látványos zúgókat, kisebb vízeséseket alkot. A Ferde-vízesésről híres Óbányai-völgy mellett a Hidasi-völgyben, és kevésbé ismert patakokon is felbukkannak a látványos mészkő-lépcsők.

Feltűnő elemei még a Keleti-Mecsek formakincsének a karsztos térszín alól előtörő forrásvizek mésztufa-lerakódásai: a vízből elillan a szén-dioxid, és kiválik a mész, mely bekérgezi az útjába kerülő akadályokat. A Csepegő-szikla vagy éppen a Csurgó-forrás mohos forrásmészkő-falai hatalmasra nőttek, képződésük napjainkban is tart. Bár a turistautak sűrűn hálózzák be ezt a természeti látnivalókban gazdag vidéket, a turista-infrastruktúra erősen hiányos, és elmarad attól, amit más, hasonló szépségű vidékeinken tapasztalhatunk.

Útvonalunk érinti Óbányát és Kisújbányát, melyek német nevei nem csak a térségbe költöztetett telepesek nemzetiségéről, hanem korábbi munkájukról is árulkodnak: a hamuzsírégetés, mészégetés és üvegfúvás azonban már régen kihalt a mecseki hegyek közül, a két település csaknem elnéptelenedett. Néhány évtizeddel ezelőtt még utak sem vezettek a két faluba, és utcáikon nem volt ritka a sváb szó – hírneves szépségük azonban szerencsére nem veszett el, az idegenforgalom pedig új életet lehelt az elhagyott házak falai közé.

A Geresdi-dombságról

A Geresdi-dombság csekély magasságú lankavidékként hullámzik a Mecsektől keletre, ahhoz szorosan hozzátapadva. A szántókkal foltozott, részben erdős kultúrtájat az a gránit építi föl, mely a Mecsek üledékes kőzetei alatt fedésben van. Itt is csupán a völgytalpakon kerül közel a felszínhez, Mórágynál pedig el is éri azt. A dombhátakat túlnyomórészt a mezőgazdaságnak kedvező lösz fedi.

A kemény, rendkívül ellenálló, ráadásul e térségben tektonikai hatásoktól védett gránit mélyén, Bátaapáti és Mórágy közt az ország egyetlen radioaktívhulladék-tárolóját alakították ki.

A Dél-dunántúli Kéktúra mentén

A túraútvonal Zobákpusztát elhagyva végigvezet a változatos tájképű, emlékezetes szépségű Hidasi-völgyön, ezután fölkanyarodik Kisújbányára. Az üdülőfalut a Mecsek talán leghíresebb turistaútvonala, az Óbányai-völgy szurdok jellegű terepe követi. Szűk völgyben sorakozó, fehér falú sváb parasztházak alkotják Óbánya egyetlen utcáját, amit Mecseknádasd felé hagyunk el. Erdőben érkezünk meg a Geresdi-dombság lejtőire, és merőben különböző tájat szelünk át. Elmaradnak a szűk völgyek és meredek lejtők, alig hullámzó dombvidéken, egy-egy kaszáló és szántó széléről kilátva keressük fel Bátaapátit és a szomszédos Mórágy utcáit.